KezdőlapETRCAmikor a túraautósok áradoznak a kamionversenyzésről!

Amikor a túraautósok áradoznak a kamionversenyzésről!

-

A túraautósok, tehát a FIA WTCR mezőnye csatlakozott nem is olyan rég a kamion Európa-bajnokság mezőnyéhez, a Slovakia Ringen. Ha már így alakult, hogy ugyanarra a helyszínre keveredtek, a túraautó világkupa sztárjainak lehetőségük adódott arra, hogy megismerkedjenek a kamionversenyzés különleges világával. Számos túraautó versenyző kapott az alkalmon, és a pénteki sajtó és VIP napon bepattantak valaki mellé a kamionokba.

A helyi szlovák hős Mat’o Homola a cseh Adam Lacko Freightlinerébe ülhetett be, a magyar Michelisz Norbert pedig névrokona Kiss Norbi mellé, a Tankpool24 Mercedesébe. A spanyolok is egyesítették az erejüket, Pepe Oriola Antonio Albacetét és a Truck Sport Lutz Bernau MAN-je felé vette az irányt, míg a háromszoros BTCC győztes Gordon Shedden Jochen Hahn IVECO-jában foglalhatott helyet.

Homola beszélt először az élményeiről:
„Őszintén szólva nagyon lenyűgözött. Az autónak ugyan csak 160 km/órás végsebessége van, de ezt elég hamar eléri, és egy ekkora autóval a fékhatás valami elképesztő. A kanyarodást finomabban kell művelni, mint a mi autóinkkal, de ezeket a járműveket vezetni élvezetes lehet, mert sokszor túlkormányzottá válnak.”

Michelisz Norbi is lelkes volt:
„Nagyon vártam már az alkalomra,hogy beülhessek Norbi mellé. Jó pár éve ismerem már, a jóbarátom. Kevesen tudják, de 2009-ben teszteltem már versenykamionnal, így kicsit azért tudtam azért, hogy mi vár rám. A kamion sokkal többet mozog alattad, ha nyomod neki, hiszen hátul nincs akkora súlya és tapadása. Norbi mindegyik kanyart csúsztatva vette. Nagyon élveztem, hogy megtapasztalhattam ezt a sebességet, és azt, hogy ilyen magasan ülhettem, teljesen más érzés. A 160 km/óra érzésre bőven elég is.”

Oriola nem nagyon tudott megszólalni, miután kiszállt Albacete kamionjából:
„Nagyon csodás volt, főleg a fékezések, valamint hogy miképp kezelik az alul- és a túlkormányzottá válást, ez igazán érdekes.”

Shedden is boldog volt a lehetőség után:
„Ez az első alkalom, hogy versenykamionban ülhettem, és ami először szembeötlő, az a teljesen más perspektíva. Számomra a legnagyobb sokkot a fékezés és a hirtelen megállási képessége okozta a kamionnak. Kívülről csak sima kamionnak néznek ki, ami nagynak tűnhet, de sokkal többre képesek, mint azt gondolhatnánk. Jochen folyamatosan a legmagasabb forgatónyomatékot használta, és nagyon ügyelt arra, hogy a maximumon legyen a kanyarba be- és kimenetkor is, ez nagyon másfajta vezetési stílust igényel, és sokat is kell dolgozni azon, hogy ez tartható legyen.”

Érdekesség, hogy a közös fotózáson a háromszoros FIA ETRC bajnok Antonio Albacete találkozhatott régi riválisával a versenykarrierje egy korábbi szakaszából, hiszen a FIA WTCR tabelláját jelenleg is vezető Gabriele Tarquinivel már keresztezték egymás útjait. A 90-es években ugyanis mindketten a spanyol túraautó bajnokságban indultak. (Ugyanez persze elmondható persze a mi Norbijainkról is, hiszen mindketten 2008-ban a magyar SEAT Leon kupában versenyeztek. – a szerk.)

A regnáló kamion Európa-bajnok, Lacko pedig lehetőséget kapott arra, hogy beülhessen Tom Coronel mellé, a Honda Civic TCR-be, amiről így nyilatkozott:

„Ez nagyon szép volt, és emlékeztetett a fiatalkoromra. Gyors volt, és az autó is jól működött. Azt hiszem, Tom nyomta neki, mert minden gyorsabb kanyarban kissé túlkormányzottá vált a dolog.”

Lacko egyébként 2005-ben a FIA WTCC hajnalán pár alkalommal versenyzett a túraautósok előd szériájában. A verseny utáni sajtótájékoztatón kérdésünkre Michelisz Norbi a túraautósok közül még egyszer visszatért a kamionversenyzésre:

„Mindig is ki akartam látogatni egy kamionversenyre, de Magyarországon erre sosem volt alkalmam. Nagyon boldog voltam, amikor hallottam a híreket, hogy a FIA ETRC vendégeként jöhetünk a Slovakia Ringre. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó dolog, és amennyiben lehetséges, többször kellene ezt így összeszervezni. Rajongóként, nézőként egy ilyen összetett versenyhétvége minőségi versenyszériákkal csak jó lehet. Az első versenyét a kamionoknak a lelátóról néztem, és a hangulat elképesztő volt.”