Svájcban talán annyira nem is meglepő, ha valaki veteránautót gyűjt, és a Graber cégnek bizony ebben komoly szerepe van már lassan 100 éve. Van a veterán sportautózásra pénz, és ez szerencsére legtöbbször igényes akarattal is párosul. Olykor versenyszellemmel is, ahogy azt láthatjuk Christian Traber esetében is. Remek beszámolók és képek vannak a http://grabersportgarage.ch/ oldalon is az autókról és a versenyekről, de mi Troffenban látogattuk meg Traberéket, akik a nagy múltú műhelyt vezetik. Igazi nagykutyákká váltak ők a történelmi versenysorozatokban, nagy eséllyel találkozunk velük a Goodwood Revival-ön, a klasszikus 24 óráson Daytonában, vagy akár a Peter Auto rendezvényein, amely tavaly látogatott el először a Hungaroringre, szeptember végén.

A “Graber Sportgarage AG”-nek komoly múltja van autóépítés terén, hiszen a múlt század 20-as éveire nyúlik vissza!

- Hirdetés -

Így igaz, a cég és a név már 1925 óta létezik, és akkor készült el az a logó is, ami azóta sem változott! Az alapító, Hermann Graber kocsiszekrényeket épített és módosított, normál autókból készített kupékat, vagy kabriókat. A Bentleyken, Bugattikon és a Rolls-Royceokon elvégzett munkái világszerte híressé tették. 1970-ben halt meg, az özvegye vitte tovább a vállalatot 1980-ig. A fő tevékenységi kör ekkor már abból állt, hogy olasz és német sportautókat restauráltak.

Graber

Te mikor csatlakoztál a céghez?

A barátaimmal és apámmal 1982-ben vettük át a vállalatot. Akkor még a cég innen 15 kilométerre volt, Wichtrachban. Folytattuk H. Graber életművét, de a Ferrari kereskedésünket is vittük tovább Bernben. Végül bezártuk a wichtrachi bázist, és Troffenba költöztünk 2001-ben, ahol egyesültünk a már itt lévő “Oldtimer Reparatur AG”-vel. Ma a Graber Sportgarázs inkább már csak a szervizelésre koncentrál, átvizsgálásra, valamint a versenyekre történő felkészítésre. Emellett klasszikus és történelmi sportautókkal kereskedünk. Így azt mondhatom, hogy némileg változott az eredeti tevékenység, de megtartottuk az ismert “Graber” nevet.

Graber

Hogy kezdődött nálad a szerelem az autók és a motorsportok iránt, amikor fiatal voltál?

Apám kezdett el autókat gyűjteni a 60-as évek végén, amikor én 14 éves voltam. Mindig is érdekeltek a régi autói, voltak slot car kisautóim, gokartjaim, de inkább amatőr szinten. Soha nem voltam aktív a motorsportokban fiatalon, 1986-ban lettem versenyző, 30 évesen egy történelmi versenyautós futamon. Az első ilyen történelmi versenyem a Mille Miglia volt, aztán beiratkoztam Bob Bondurant versenyzői iskolájába Arizonában, ahol hét alkalommal voltam. Kezdetekben persze inkább csak tréningeztem, meg pályanapokon indultam, de nem versenyeztem. A történelmi autókkal versenyzés a 90-es évek közepén vált komolyabbá nálam, a Ferrari Challenge szériában, és ettől kezdve egyre inkább belelendültem. 2003-tól kezdve már rendszeresen versenyeztem, mert voltak ügyfeleink a történelmi autók versenysorozataiból. Ma oda megyek versenyekre, ahová az ügyfeleink is menni akarnak. Elég sűrű így a naptárunk egy évben, magam is 30 versenyen veszek részt egy szezonban. Másrészt én vagyok a csapatmenedzser is, a csapatunk felügyeli az ügyfeleink pályaautóit. Van, amikor egy ügyfél autóján osztozkodunk, van, amikor a saját autóimat vezetem. A teljes szervizhátterünket az ügyfeleink szolgálatába állítjuk: elvisszük az autókat a pályákra a saját kamionjainkkal, a mi szerelőink és mérnökeink dolgoznak rajtuk, majd megy vissza az egész a műhelybe. Nekik csak meg kell jelenniük, versenyezhetnek, majd mennek haza. Tavaly a Peter Auto szériájában versenyeztünk. Ezen tevékenységünk során rengeteg embert ismertem meg, akiket szintén érdekel a történelmi autós versenyzés, ami a mi cégünknek érték. Az emberek láthatják, hogy az autóink megbízhatóan mennek és jól teljesítenek, így mi jól érezzük magunkat a történelmi autós versengésben. Ez a szenvedélyem, de egyben üzlet is. Sok ügyfelünk már régóta versenyez velünk, akár több mint 15 éve. Így már azt is tudjuk, hogy idén milyen autókat kell felkészítenünk.

Christian Traber, Graben

Nyitott vagy bármilyen ügyfélre, vagy valójában az autó típusa a döntő?

Igen, az autónak illeszkednie kell a portfóliónkba. Általában történelmi túra- és sportautókkal megyünk, a formula autók nálunk nem játszanak komoly szerepet. Én vagyok az egyedüli, aki néha versenyez nyitott együléses autóval.

Időközben igazán jó versenyzővé váltál. Emlékszem olyan versenyekre, amikor turbós Porsche 935 ellen mentél az egykoron a ProCarban szerepelt BMW M1-eddel. Melyik a kedvenc pályád?

Szeretek vezetni Spaban, de igazán szeretem Imolát is. Tavaly két BMW-t hajtottam leginkább, a 2002 ti-t, illetve az M1-est, egy Porsche RSR-t de három versenyen indultam egy Formula Junior autóval is a Lurani Trophy-n. Az egy igen erős versenyszéria, komoly mezőnnyel és változatos autókkal.

bmw 2002, graben

bmw m1, graben

Mindig meglep, hogy milyen intenzív tud lenni néha egy történelmi autós verseny. Ilyenkor elfelejtitek, hogy mi az értéke annak az autónak amit hajtotok?

Nem, nem feledjük. Én mindig a technika és az autó adta határokon belül maradok. Tisztában vagyok vele, hogy néha igen drága és ritka versenyautókkal megyünk, de ugyanakkor versenyben vagyunk, ahol gyorsnak kell lenni, amennyire csak lehet, hiszen az ellenfelek is a legjobbjukat nyújtják, így nem lehet csak úgy vezetni mint egy átlagos vasárnap délután. Nem hétvégi sofőrök vagyunk, mindent beleadunk.

Graben

A legszorosabb verseny minden évben talán a Goodwood Revival-ön van, de miért?

A Revival annyiban speciális, hogy sztárversenyzők is indulnak rajta, és az autókat akár direkt erre építik újra és tuningolják. Azt gondolnád, hogy az autók az eredeti állapotukban vannak és versengenek, de nem. Ott is, és Németországban számtalan olyan verseny van, ahol az autók inkább replikák, és csak hasonlítanak azokra az autókra azon korszakokból, ha kívülről nézed a dolgot. A motorháztető alatt azonban egy más világ van. A motorokat a maximumra tuningolják, és az autók teljesen mások, mint ahogy ismertük őket annak idején. Ez persze a nézőknek jó, és a drámaiság miatt, de történelmileg már hiteltelenek. Ezért is nehezebb vezetni ezeket, és nem kell már annyira aggódni, hogy egy különösen ritka autód van. A technikai ellenőrzés azonban szigorú, és következetes például a Peter Auto rendezvényeken is – itt biztos lehetsz abban, hogy amit a pályán látsz, az valóban eredeti és a versenyzés is a fair play szellemében zajlik.

Köszönjük az őszinte szavakat, további sok sikert idén is a pályán!

Én köszönöm.