A hazai kamionversenyzés első fénykorában, amikor még a Hungarocamion szervezte a versenyeket a Hungaroringre és Krasznai János Mercedesszel tündökölt, bizony épült egy magyar versenykamion is, egy RÁBA S16-os lett átalakítva versenycélokra. 1987 és 1989 között tűnt fel a versenypályákon, mert ha nem is teljes versenyszezonra, de több külföldi versenypályán is elindult vele Dinnyés László, aki az állandó versenyzője lett a hazai fejlesztésű szerkezetnek.
Először, az első versenyen a Hungaroringen még nagy fülkés volt, és nem sokban különbözött az utcán használatos modellektől, persze nyilván az adagolóval és a turbónyomással már akkor is játszottak a Hungarocamion mérnökei, szerelői. Egy évvel később, tehát pont 30 éve már kis fülkés volt, és amennyire csak lehetővé tették a szabályok, próbáltak megszabadulni minden sallangtól, a súlycsökkentés érdekében. A projekt végül pár év kísérletezés után teljesen elhalt, a RÁBA gyár nem látta meg igazán a lehetőséget abban, hogy komolyan is szerepeljenek a kamion Európa-bajnokságon, és Laci karrierje is más irányt vett.
A már majdnem teljesen elfeledett történet került most ismét napfényre, mikor a 22 éves Bien János gondolt egyet, és nekiállt a kamiont újra megépíteni. Na, nem egy az egyben, hanem „csak” 1:16-os méretarányban, az igazán nehezen beszerezhető/hozzáférhető fényképek alapján. Ő végül a legutolsó, 1989-es állapotot készítette el, olyan ma már kuriózumnak számító cégek logóival felvértezve, mint például az ITT Nokia, Selectronic, Orion TV. Persze még ma is létező cégek is támogatták az akkori magyar kamiont, ilyenek mint Shell és Kuehne + Nagel.
Az első gondolattól a teljesen kész megépült modellig nagyjából fél év telt el, János elmondása szerint. Tényleg rengeteg kutatómunka előzte meg a dolgot, aki akarja, nyugodtan próbálja ki, hogy egyszerű internetes keresési eszközökkel mennyi találatod ad az, hogy Dinnyés László + RÁBA S16. A tényleges érdemi munka ebből olyan 3 hónapot vett igénybe, és napi 2-3 órányi koncentrált időtöltést. Az anyaga 1 mm tömör papír, és az egész 3D-s formázás is tényleg papírból lett megoldva, távtartók alkalmazásával, közbeiktatásával, akár a gumiknál is, hogy meglegyen a megfelelő szélesség. A kamion alapszínét sima felvizezett színezőpasztával oldotta meg a szekszárdi születésű fiatalember, a támogatók eredeti logóit olykor újrarajzolás után egy egyszerű tintasugaras nyomtatóval nyomtatta ki.
Kifejezetten ötletes az átlátszó szélvédő megalkotása, az olyan kb. fél mm vastagságú plexiből készült, mint amibe szokták csomagolni az elegánsabb dezodorokat. A fülkéhez egyébként az interneten talált DAF műszaki rajzát vette alapul János, és elmondása szerint ezzel a résszel foglalkozott leginkább. Különösen nehéz volt a dolog az ívek miatt, másrészről teljesen az eredetire hasonlít belülről is. Be van bukócsövezve, és a műszerfal is olyan, mint amilyenre Dinnyés Laci emlékezhetett, mert vele is, valamint a RÁBA egykori főkonstruktőrével, Szabó Jánossal is felvette a kapcsolatot a az alváz miatt Jánosunk. Az már tényleg igazán hab a tortán, hogy a visszapillantó tükrök is a helyükön vannak, és drótból lett hozzá tartó fabrikálva.
Bien úrnak egyébként nem ez az egyetlen részletesen kidolgozott modellje, hiszen számtalan prototípus után, amelyekből mindig tanult valamit, az első igazi modellje, egy hókotrós Csepel D754-es volt.
