A Mercedes videó interjújában Lewis Hamilton beszélt arról, hogy milyen nehézségekkel szembesült annak idején az iskolában, és miként adott neki önbizalmat az autósport.
„Nem.” – felelt arra a kérdésre Hamilton, hogy kételkedett-e valaha a képességeiben.
„Nem vagyok mindig a legpozitívabb személy.” – mondta. „Mindent megpróbálok, de vannak dolgok, amit próbálsz, de elbuksz és azt gondolod: ‘átkozottul megszívtam’, és akkor egy pillanatra elég negatív tudok lenni, de úgy vagyok vele, hogy ‘nem, menni kell tovább, menni kell tovább’.”
„Továbbra is van akaraterőm ahhoz, hogy túljussak azokon a falakon, amik az arcomba vágódnak, de mikor vezetésről van szó, az más.”
„Szó szerint ezt csináltam egész életemben és ez az a dolog, ami oly sok önbizalmat adott nekem. Beülök az autóba, felveszem a sisakot és bárki lehetek, aki leni akarok. Akár Superman is lehettem a sisak alatt, ha az akartam lenni.”
„Alapvetően mikor a suliban voltam, a suliban zaklattak. Én voltam a kisgyerek és megfélemlítettek a nagyobb gyerekek, szóval nagyon be voltam zárkózva, a saját kis világomban voltam. Nagyon csendes voltam, de mikor autóba ültem, képed voltam kitenni a könyökömet és kiállni magamért.”
„Lényegében önbizalmat szereztem és képes voltam kiállni másokért is, akiket megfélemlítettek az iskolában.”
„Mivel jártam karatézni és fekete öves lettem, már el tudtam látni más baját, ami csodálatos volt.”
Végül azért mégis eszébe jut egy eset, mikor kételkedett önmagában, bár hamar túljutott rajta.
„Azt hiszem volt egy alkalom, hosszú-hosszú ideje már, mikor a Formula Renault-ban voltam; de másnap felkeltem és elmentem egy 14 mérföldes futásra, és el is múlt.”
