KezdőlapFormula 1Vettel: Nincs szükségem arra, hogy emlékezzenek rám

Vettel: Nincs szükségem arra, hogy emlékezzenek rám

-

Sebastian Vettel négyszeres világbajnok, azonban sosem érdekelte a csillogás és a pompa, nem viselkedik tipikus milliárdosként, nem használja a közösségi médiát, sokkal inkább szeret telefonálni, vagy épp olyan karácsonyi üdvözlőlapot küldeni kollégáinak, ellenfeleinek, amit saját kézzel írt.

Martin Brundle és Sky Sport egy interjúja során kérdezte a németet, a világbajnoki reményekről, a klasszikus motorok szereléséről, a visszavonulásról és az utána szóba jöhető karrierekről, valamint a közösségi médiáról.

Mivel nem érzi úgy, hogy bármibe is be kellene avatnia a nagyérdeműt az élte kapcsán, ezért úgy véli, ha egyszer visszavonul, nagyon gyorsan elfogják felejteni, ám ő ezt nem bánja, állítása szerint nincs arra szüksége, hogy fenn maradjon a neve.

,,Nem érdekel, nincs szükségem arra, hogy egyfajta örökséget hagyjak magam után, úgy vélem, – főleg manapság – a világ túl gyorsan változik, és arra sincs szükségem, hogy emlékezzenek rám. Nem vagyok emiatt szomorú, tovább lépni jó dolog. Amennyire szeretem a tradíciókat, és igen, hagyománytisztelő vagyok, ugyanakkor ellenezem a megrekedést, legyen szó egy pillanatról, vagy egy korszakról. Hasznos dolog tovább lépni, előre tekinteni, mindannyiunknak ezt kell tennie. Remélem, mikor idősebb leszek, akkor még mindig progresszív tudok lenni, tovább akarok lépni és remélem nem a múltba temetkezve élek majd. Néha jó dolog visszagondolni a karrierünkre, ám nem ennek kell meghatároznia az életünket, sokkal inkább előre kell tekintenünk és nem hátra.”

Az interjú során a német versenyző elárulta, álmodni sem mert arról, hogy egyszer idáig jut el, ám miután egymás után jöttek a mérföldkövek és a sikerek, mindig többet és többet akart.

,,Ebben a tekintetben kapzsi vagyok, többet akarok, világbajnokságot akarok nyerni a Ferrarival.”

A 31 éves pilóta nagyon magabiztos ebben a kérdéskörben és nem szándékozik feladni a tervét. Brundle megkérdezte, ha tehetné, elcserélne-e kettő bajnoki címet egy ferraris világbajnoki elsőségért, ám Vettel nemleges választ adott.

,,Nem, talán nem vagyok jó üzleti érzékkel megáldva, de meg vagyok győződve arról, hogy nyerni fogok a Ferrarival, így nincs szükség semmilyen cserére.”

A brit szakértő pár lehetséges visszavonulás utáni ötletet is bedobott a kalapba, ám a négyszeres világbajnok nem tudná magát elképzelni sem kommentátorként, sem csapatfőnökként:

,,Tudom, hogy néha nagyon sokat beszélek, de úgy vélem nincsenek meg azok a képességeim, ami egy jó kommentátornak meg vannak. Csapatfőnök? Nem tudom. Versenyzőként, mikor még aktívan űződ a szakmát, talán lebecsülöd ezt az egészet, ugyanis nem látod át, hogy a háttérben mennyi munka van emögött.”

Abban mindketten egyet értettek, hogy a probléma abban rejlik, hogy visszavonulás után meg kell találni azt a foglalkozást, ami pótolja legalább egy kicsit azt az adrenalin löketet, amit pilótaként tapasztaltak az évek során.

Egyelőre azonban, Vettelnek nem kell ezen gondolkodnia, hiszen az adrenalin löket még adott a számára, azonban, mikor nincs versenyhétvége szívesen tölti az idejét Svájcban, az otthonában, ahol régi motorkerékpárjait hozza rendbe.

,,Szeretném, ha több időm lenne erre. Néha nehéz ez az egész, ugyanis dolgozom valamin, utána ott kell hagynom, kettő vagy három hétre, vagy akár egy hónapra is, ezért mikor visszatérek a munkálatokhoz, kell egy kis idő, mire újra felveszem a fonalat. Nagyon lassan haladok, azonban nagyon szeretek javítgatni.”

Ám mikor nem szerelget, szívesen túrázik, biciklizik, vagy épp hegyet mászik, mindegy, csak a természetben legyen. A közösségi média, ugyanakkor teljesen idegen a számára, nem érti miért jó az, ha valaki kiposztolja magáról, hogy hol van, vagy épp mit csinál.

,,Egyszerűen nem tudom magam azonosítani ezzel a generációval, akik mindent meg akarnak osztani, szinte mindig. Nem arról van szó, hogy bármit is el akarnék rejteni, szó sincs erről! Úgy vélem rengetegen azt hiszik, hogy egy Formula 1-es pilóta élete sokkal egzotikusabb, mint az enyém, de én szeretek normális életet élni, legalábbis szeretem úgy minősíteni ezt az életet, amit élek. Nincs késztetésem arra, hogy megosszak bármit, miért tenném? Nem értem mi ebben a jó dolog, hogy azt nézegetjük, hogy másoknak milyen az élete.”